Ma a Szabó család kifőzdéjében ebédeltünk. Jó, mikor egy hely azt játssza, hogy másik idő. Ez pedig itt fikció szerint leginkább a kilencszáz hatvanas évek. Kockás abrosz van, régi rádiók, nagy posztereken körben egy fiktív család képei.
Bárkinek, aki nem élt itt az elmúlt 50 évben, magyarázni kell, ki az a Szabó néni, és mért érdekes, hogy mikrofonba beszél. Egy idegennek pont úgy és annyira helyi érdekű, mint bármely gyűrt szélű, családi kép bizonyos Hilda néniről/Ernő bácsiról.
Pedig ők egy kor „tipikus magyar családja” – a hétfő esti gangos attrakció.
Ders, Budapest
2010. február 4., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése